Nem gondoltam volna, hogy egy utazásnak csak a híre, ekkora energetikai bombaként robban a családomban.
Amikor először olvastam, hogy női elvonulás lesz Balin, kétség nem fért hozzá, hogy ott a helyem, olyan elementáris erővel hasított belém a bizonyosság. Aztán szépen egyenként avattam be a tervembe a családtagjaimat:
- elsőként a gyermekeimet, akik öt másodpercen belül egymásnak estek „Jézusom, mi zajlik itt?” – kérdeztem magamtól.
- másodikként jött anyukám, akinek a gyomra - két napig - a szó szoros értelemben nem vette be a hallottakat. „Kinyírom a családomat.” – gondoltam.
- harmadikként apámon volt a sor, aki két nap leforgása alatt helyezkedett a támogató álláspontjáról, az engem féltő, ugyanakkor meglátni a lényegi részem nem akaróvá,
- utoljára a párom, gyermekeim apja tudta meg „kiruccanási” tervemet, akinek kisfiú énje bújt elő: „Vigyél magaddal a bőröndödben!”
Majd lassan rendeződni kezdett a kép. A gyerekek megnyugodtak. Anyukám felajánlotta, hogy megelőlegezi a pénzt, menjek, és váltsam valóra az álmomat. Apámmal kapcsolatban végre letettem egy nagy csomagot, amit 17 éve, amióta fizikai kontaktusban vagyunk, cipeltem: azt akartam, hogy legyen rám büszke, hogy lássa meg, hogy milyen jó, szép, okos kislánya vagyok, hogy elég jó vagyok ahhoz, hogy szeressen. Már nem akarok neki megfelelni. Már nem akarok senkinek sem megfelelni. Látom őt és látom magam. Képes vagyok őt és magamat elfogadni olyannak, amilyen. Nem ítélkezem se felette, se magam, se mások felett. A párom szerelmet vallott nekem (15 év után). Azt mondta, olyan hittel, elszántsággal voltam jelen az elmúlt napokban, hogy valami átalakult benne. Nekiállt az első családi sítúránk szervezésének.
Az úti cél Bali volt. Helyette azonban megérkeztem a minden van terébe.
(A képen Ganesha, Síva elefántfejű fia látható, aki a tudományok, szerencse, gazdagság istene, aki családi örömöket hoz és az akadályokat elhárítja.)
A legtökéletesebb napindító, amikor ellazult állapotban hagyom, hogy átjárjon az Isteni fény. Először csak a fejemben érzem az áramlást, aztán szép fokozatosan elönti, átjárja az egész testemet. Majd kezdetét veszi egy tánc. Bár mozdulatlan vagyok, mégis táncolok. Én méz-táncnak hívom. Nem tudom, valójában látható-e ez a mindent átható hullám, de azt határozottan érzem, hogy a testem önmagát átrendezi.
Képes vagyok rá. Mindenre képes vagyok, hiszen onnan érkeztem, ahol minden van, az egyből érkeztem, a teljességből érkeztem, a harmóniából érkeztem, a békéből érkeztem, a szeretetből érkeztem, a világmindenségből érkeztem. Része vagyok a világmindenségnek, egy vagyok a világmindenséggel, én vagyok a világmindenség. Teljes vagyok.